Borzalmasakat álmodok. Visszaolvastam a naplómat, és akkor is ez volt, mikor válságos időszakot éltem át. Vagyis amikor az időszak kezdődött. Az álmaim megjósolták. De csak az érzést. Nem akarnám úgy bántani őt, mint ahogy azt megálmodtam. De ő sem lehet olyan mint az álomban. Torzított kép, de valahol a rossz érzés miatt mégis teljesen indokolt. Mostanában azért álmodok rémeket, mert egy órával tovább alszom a kelleténél, és pont abban az 50-60 percben történnek a legnagyobb szörnyűségek. Nem először álmodok olyan dolgokat, amikor a szituáció kimenetele a szakítás. Egyszerűen úgy viselkedik, mintha már nem kellenék neki, és még cinikus és undok is. Mivel ezt nehezen viselem, a végső szó végülis tőlem hangzik el.