Az van, hogy reggel le akartam jegyezni, de elképesztően rohanós napom volt. És ez most szomorú, mert kb semmire nem emlékszem. Gondoltam, összefűzöm a kamarakoncertes álommal.
Valami olyasmi volt, hogy a mi otthonunk jelentette a koncerthelyszínt, hát igazából koncertre nem igazán emlékszem, az is lehet, hogy a zenészek nálunk laktak a két napig, amíg egy-egy koncertet leadtak. Arra az awkward távolságtartós viszonyra emlékszem, hogy nem is akartam túl arcbamászó fan lenni, de azért kedves és közvetlen host igen.
Meg valami plázában tévelyegtem megint, mint egy korábbi rémálmomban.
Ma meg azt olvastam, hogy a zenekar amúgy nem csinál Meet&Greet-et, és ez így érdekes időzítés :D