Hiába minden asszem. Már egészen mások vagyunk. Nem tudom, hogy mondhatom-e azt, hogy hiányzik valami a múltból. Ami esetleg régen jobb volt, mint most. Valami biztos hiányzik, de nem tudom megfogalmazni. Most azért elviselhető a kapcsolatunk, mert nem kérdezgetek, nem foglalkozok a dolgaival. Csak hát akkora agykontroll-képességem még nincs, hogy a bántó gondolatokat időben kiküszöböljem. Marad a "majd csak lesz valahogy" elv, egyelőre még bírom gyomorral.