Megnéztem a Felhangolva c. filmet (Get him to the Greek), és valami egészen fura volt, ahogyan a jelenetek követték egymást, azt mondanám, hogy az egészben a rendező és a vágó munkája tetszett a legjobban. Vagyis persze a főszereplő fazont leszámítva, meg Lars Ulrich belecsempészésének ötletét :P Szóval hogy olyan intelligensen voltak vágva a jelenetek, nem olyan szájbarágósan, gagyi vígjáték-szerűen, a nézőt hülyének nézősen. Hagyott minket gondolkodni, ugrottunk az időben gyakran, felesleges jelenetek, töltelék dolgok nem nagyon voltak. Természetesen utána a főszereplővel, Aldous Snow-val álmodtam, ő volt a pasim :D