Bakker! Elszállt a bejegyzésem amit idáig gondosan fogalmazgattam. Akkor most tömören: Szerda szakest, azaz Zolikával tüctücre táncolás, elég cikisen érzem magam, dehát ezt is kipróbáltam. Többet nem :D Zolika hazáig kísért, kicsit már kezdett herótom lenni tőle. Negyed ötkor aludtam el, aztán rögtön keltem is fel, mert matek volt nyolckor. Megúsztam elszunyálás nélkül, aztán jog, ahol egész éber voltam, aztán hazamentem, este Mamával & Katóval RHCP-t játszó banda bulijára mentünk. Fasza volt, a basszeros olyan egy állat volt, mint Flea, egy szörnyeteg :D Bár inkább Flea gitározzon nekem. Kettőre értünk haza. Másnap fél 2-ig aludtam. És rájöttem, hogy a csütörtök dél óta tartó fájdalmam az oldalamban csöppet sem enyhült, sőt, egyre inkább zavar... Még most is érzem. Már megint érzem a halálomat, nemigazmár, hogy hetente akar valamelyik belső szervem az őrületbe kergetni. Mindegy. Szóval tegnap Alcoholica előtt Vörös Yukba mentem Katóékkal, megint megismertem egy új embert, ott volt rengeteg ismerős is, szóval jó lett volna a buli, dehát én jobb buliba mentem, úgyhogy hamar le is léceltem. Kaszkám nem jött, de Néróval találkoztam a Cool Rock Caféban. Volt UV :D Mint előző nap, meg az az előtti nap is. Szóval világított a körmöm :D A zenebona teljesen bejött, annak ellenére, hogy az ének először nem győzött meg, aztán egészen hozzászoktam, és hát végülis Dzsémsz az etalon, és azt a szintet nem lehet ám csak úgy elérni, szóval megbékéltem a dologgal :) A hangzással semmi bajom nem volt, bár lehet, hogy csak az én "naiv" fülem miatt. A felhozatal is kirájság volt, nagyon örültem a sok Kill-es számnak, bár utólag néztem, hogy a honlapon az Until is a repertoár része, és hát nagyon remélem, hogy legközelebb azt is hallani fogom. Ma itthon főzőcskéztem egész nap, házit írtam és metallikás talit szervezgetek. Áh, a buliból sosem elég.