Elgondolkodtam azon, hogy elfordulok a szerelmemtől, és inkább a húgomékhoz csapódom, de neeem... nem nem nem. Egyrészt megint gyökér bulit csinált itthon, ami után persze rendet rakott, de a dohánymorzsalék és hamu, meg az ital- meg fenetudja milyen ragacs is itt maradt, nem beszélve a számítógép asztal mögé hullott energiaitalos-dobozokról. No meg a földszinti, beágyazatlanul hagyott ágy, plusz feldúlt öcsémszobája, hiányzó csoki... Na most megyek, megnézem, az én piáimnak nem esett-e baja... Nem, hálistennek megvan a Becherovka és a Tokaji aszú is.
Gyík-gyökerek.
Mivel foglalkozzak, ha se a szerelmemmel nem tudok (vagy nincs kedvem), se a tesóimmal nem tudok szocializálódni. Marad az orvoshoz járás, suliba járás, tornászni járás, és a zenekarozás. Orvoshoz most megyek mindjárt. Orvos miatt nem tudok suliba menni. (holnap valszeg megyek, ha nem épp akkor van az ultrahang-rendelés). A fájdalmaim miatt nem megyek tornára, és le fog járni a bérletem, úgy hogy 20 alkalom helyett, kemény 8 alkalmat sikerült járnom. 5-öt a nyár folyamán, smikor észbe kaptam, hogy basszameg, ezért én tízezreket fizettem, elmentem még 3-szor, de most akarnék,és nemtudok... Pff és még a billentyűzet is ragacsos, 'ázz!
Sok gyíkságot álmodtam, fél órája még emlékeztem rá, mit is akartam leírni.. De legalább nem Vele álmodtam, és nem lettem rosszabb kedvű. Csak miután felébredtem.
