Gondoltam arra, hogy elkezdek írogatni azokról a filmekről, amiket megnézek. Most, hogy belegondolok, engem eléggé lekötnek a filmek... Ezt valahogy sosem sorolom a hobbijaim, egyéb kedvelt elfoglaltságaim közé. Sem a sorozatokat. Pedig nézem őket, gondolkodom rajtuk. És ha azt vesszük, az álmaim is teljesen filmszerűek, annyi különbséggel, hogy a látványon és a hangokon kívül, még fájdalmat is érzek. Legutóbb pl megcsípett egy méh, és nagyon fájt. A filmszerűt inkább úgy értem, hogy összeáll a sztori, tiszták a képek, világos, egyértelmű dolgok vannak, nem csak összevisszaság. Mert végülis nem film, velem történik, nem csak nézem. Félek, izgulok, futok, kapkodom a levegőt, sírok, repülök, menekülök, ilyesmi.

Mostanában a Heroes-t nézem, még csak az első pár részt láttam, de már úgy bonyolodnak a dolgok, előre várom már, hogy fognak még jobban összecsomózódni és kibogozódni a dolgok.

Meg persze a helyszínelős sorozatok. Kedvencem a mindenkivel kedves Caine hadnagy :) Na jó, még vannak rajta kívül cuki nyomozópasik, akikért - ha másért nem is - érdemes néha belekukkantanom :D Már átestem azon a ponton, hogy megunjam ezeket a sorozatokat, de még mindig a tévé elé ragaszt. Persze csak ha még nem láttam azt a részt... Nevetek magamon, meg az egészen, mert olyan sablonos dumák mennek benne, meg annyira irreális az egész környezet, meg szituáció, mindig mindenhol találnak fülbevalót, letört körmöt, meg kiharapott darabot az emberből. De ezzel a sablonosságával is elszórakoztat. Talán csak azért, mert várom, mikor jön már össze egy randi a hadnagynak :D Na jó, ezt én sem gondolhatom komolyan. Mindenesetre legalább van mivel elbaszni az időmet.

Most film nem jut eszembe. Folyton csak a Gyűrűk Ura filmen jár az eszem, mivel most olvasom másodszorra a trilógia első kötetét. Régen volt, hogy megnéztem utoljára a Gyűrű Szövetségét, de ahogy haladok a könyvben, minden beugrik, meglepő részletességgel. És persze az is, hogy milyen fantasztikusan meg lehetett volna filmesíteni a kihagyott részeket is. Dehát ez Hollywood, vagy hogy a retekbe kell írni. Még soha nem írtam le ezt a szót :D Na szóval azon agyaltunk egyszer tesókkal, hogy meg lehetett volna csinálni ezt egy sorozatnak, rövidebb részekkel, de összességében sokkal hosszabban. A forgatókönyvet már megírták évtizedekkel ezelőtt. És akkor hitelesen, meg minden. Mindenféle szereplővel, akik bele vannak írva, olyannak maszkírozva, amilyennek lenniük kell, amilyennek meg vannak írva. Na mindegy, ez is csak fantáziálgatás. De szerintem ha kiolvastam most a trilógiát, fogom és kölcsönszerzem valakitől a dvd-ket, és atomházimozipartit csapok, egyedül, vagy aki csatlakozik, azzal. Jee!