Heidenfest

Egész nap nagyon pörögtem a téma miatt, még volt egy egyszámos fellépésem is előtte, s ahogy letudtam, rohantam is a tett színhelyére. 18:55-kor értem oda, és pontban hétkor már kezdett is a Heidevolk. Hiányoltam a Wodan Heerst c. nótát, de alapvetően jó kis bulit csaptak. És ők voltak a legjobb arcok, mert kb az összes tag a koncert végén lenyúlkált a feléjük integető kezekhez, és végigpacsiztak mindenkivel. Meg utána láttam őket, ahogy a létesítmény hátsó felében beszélgetnek, sörözgetnek, és hallgatják a többi koncertet. Sajna én rossz döntést hoztam, és ahogy megláttam őket, hátraarcot csináltam és visszafordultam... Megijedtem na. Ezek a celebek zavarba hoznak :D Pedig gratulálnom kellett volna a bulijukhoz, minden taggal kezetfogni, és örülni nekik... De sajna nem vágtam, csak az énekeseket meg a basszert, és cink lett volna, ha valakit kihagyok, vagy valakit zenekartagnak nézek és közben nem is az... Fail. Mindegy. Legközelebb talán nem így lesz... Nem pont a Heidevolkkal, akárki mással. De van Heidevolk matricám, megy is a koncertfalamra :D
Ja, találkoztam Atkával, Erikával, meg Báthorival.
A Swashbuckle pont olyan király volt, mint amilyen a lemezen. Csak néhány szólamot hiányoltam, pl a Crewed by the Damned-ből... Nagyon fosul szólt a bőgő... A hangosítás szempontjából. Búgott mélyen, de semmi teltség nem volt benne, a magasak teljesen elvesztek, ha már valami fentebbi fekvésben játszott. Pedig mekkora állatul pengetőzött a fazon! :o Elképesztő gyors trashmetalt játszottak, technikás fillekkel - bőgőszempontból, no meg az emberből olyan hangszínek jöttek hogy csak lestem! :D Yeah! Kicsit hangos volt, meg már kezdtem fáradni, de bírtam a témát.
Azonnali átpakolással érkezett az Equilibrium, akikben egy icipicit csalódtam. A bőgős lányzón csodálkoztam, hogy mi a fenéért nem mozdul meg, meg miért áll ott olyan esetlenül... Meg úgy nem csíptem őt annyira, mint általában a konkurenciát :D De lejátszotta amit kellett, szó se róla. Sajna a szintitémákat nem élőben nyomták, igen szomorú. De játszották utolsónak az Unbesiegt-et, aminek nagyon örültem :D Ejj, de jó faszi volt a dobos...
Úgy gondoltam, lepihizek utánuk egy kicsit, úgyis a Bathory tribute jön utánuk... Hát nem, az Ensiferum jött, de pár percet azért pihentettem magam, sőt, Alice in Chains posztert is szereztem :D Nem voltam valami előnyös helyen, abból a szempontból, hogy Petrit legutóbb 5 méterről szemléltem.. :) Most a keverő előtt, kissé balra álltam, de legalább hallottam az isteni hangját. Elkezdték a bulit, és már ment egy pár perce az első szám, amikor vigyorogni kezdtem ezerrel, mert eljutott az agyamig, hogy megint itt vannak, és megint itt vagyok, és mennyire jó megint :D És mennyire szexuális még mindig a finn elf-király Adonisz, a harmadik X-ben :D Veszett jó volt megint a buli, nem hiányoltam semmit különösebben, talán többet játszattak volna, mindegy, hogy mit. De volt mit énekelni, meg volt miért kiabálni meg sikítozni, szóval állat volt! És mondták, hogy "Köszönöm, Budapest!" :) Legalábbis Sami, a bőgős. Az az ember még mindig egy állat :D Zseniális! Nyomott a holt pillanatokban ilyen blues akkordozást a 6húros bőgőjén, és hozzá még szivarfüstöt is éreztem, hirtelen Egon-flessem volt :D
Ilyen feszteken mindig annyi energiát adnak a bőgősök a játékukkal ahhoz, hogy én is valami ilyesmi célt tűzzek magam elé... De bírnám, ha úgy tudnék bőgőzni mint Sami! Van benne azért némi parasztvakítás, de nagyon jó dolgokat játszik! Pont ezt keresem, ezt a nem lebutított, technikás, dallamos játékot, ami általában nem is jellemzi a metalt. Mint pl. Mendez, az Opeth-ben. Áhh <3
Az utolsó zenekarra nem maradtam ott, kövezzetek meg. Így legalább ágyba kerültem fél 1-kor, időben beértem másnap szolfézsra (ahol sajna kaptam egy 1-est), és aludtam is eleget. Bár reggel fejfájósan ébredtem, (nem ittam alkoholt, csak a hangerő meg a headbang meg a fáradtság) és a nátha is próbálkozott, de megérte, mert kurvajó volt az estém :D
Remélem a Korpiklaani + Eluveitie buli még 2x ennyire jó lesz, ámen!