2005.10.30. 00:24

Azt hiszem, hogy most lezárhatok egy szakaszt az életemben. Többször is lehetett a múltban ilyenre gondolni, mert miért ne. De most érzem így leginkább. Hm. Vettem a bátorságot és azt mondtam, teszteljenek le, mint basszusgitáros. Aztán lesz ami lesz. Látom ám a két végét a dolognak, de inkább a lesújtóbb verzióba élem bele magam. Aztán nem fogok csalódni ha elzavarnak, hogy csá, amatőrre nincs szükség. Ha meg bevesznek akkor fasza lesz. A mai katarktikus zenei élmény után nem mondhatom azt, hogy nem teszek egy próbát pusztán félelemből. Ha kudarcot vallok, akkor elmegyek tanárhoz és megfeszített tanulással pár év után újra próbálkozom.
Mi kell a katarktikus zenéhez? Hát, szerintem a dob a meghatározó. Ezerrel kalapálni a cineket, lábdobot sem kell kímélni. Plusz azok a harmóniák amit Jamie-ék össze tudnak hozni, fergeteges. Papának is nagyon tetszett. Örülök, hogy tudok még olyan zenét mutatni neki, ami nekem is és neki is tetszik. Ez valahol megnyugtató.
A mikro zh-m 9 pontos lett. Hát... max pont nem derült ki... legjobb esetben 20-ból. De ez így is keservesen kevés. Sőt, ha gondolkodtam volna kicsit, rájönnék, hogy 25 pontról van szó... igen. Szánalmas 36 %... bakker, mehetek munkát keresni, még egy ilyen és repülök a suliból. Ez tök komoly. Végülis bele nem halok, csakhát... mindegy.
Akela! Kató és én ott leszünk és nagyon állat lesz.

A bejegyzés trackback címe:

https://nefrediel.blog.hu/api/trackback/id/tr976145990

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása