Egyre jobban taszít. Minden olyan zenének nevezett valami, amiben összesen kb ennyi rím van, hogy rasta-ganja-canna, meg jamaican-rastaman. Gyűlölöm, idegesít, bassza az agyamat!!! Gyűlölöm Afromant, gyűlölöm a ska-t, herótom van a dancehall raggától, elegem van Damien Marley-ból, meg minden ilyesmiből... Nem kell több... Mindenki ezt nyomatja körülöttem, komolyan sírni van kedvem... Szar, szar, SZAR! Viszlát valamikor hip-hop-os múlt. Nem érdekelnek ezek a füves gyökér gyíkok....
Valami nyugis helyet akarok... Ahol senki se basztat ezekkel. Nem kering erről a gondolatom. Arról, hogy miért nem lehetek ÉN ártatlan. És miért nem lehetek amellett ártatlan, akit szeretek. Lehet hogy lassan felnövök. De ezt a részemet nem szerettem volna elveszteni... Kénytelen leszek. Egyelőre szar. Szarul esik. Belegondolni. Félek, mindenféle jövőben következő dologtól.
és most is a buzi dramendbész jamaican köcsög pofázás megy a húgom szobájában. Egy nagy fos, igénytelen szánalmas SZAR
na jó befejeztem.
egyébként unokatesóm esküvői buliján faszán kibuliztam magam. hiányzott ő. de remélem jól érezte magát. én viszonylag igen.
