Jó érzéssel tölt el, hogy vannak olyan párok, akik nem éltek át olyan dolgokat, mint én. (vagy esetleg ő, ne egózzak már ennyit) S jól mondta kedves sulitársam: Nem az idő számít egy kapcsolatban, hanem a tartalom.

Elgondolkodtam most azon, hogy megérdemelnék egy kiegyensúlyozott, nyugalmat és biztonságot adó párt. Igen, szerintem abszolút megérdemlem. De (nem tudom, hogy leírtam-e) annyi olyan álmom volt már, hogy valakivel jól érzem magam, de eszembejut Ő, aki épp nincs velem, és irtózatosan hiányzik, és szomorú vagyok, mert igazából én őt szeretem, és valamiért mégsem vele vagyok, és nagyon vágyódom utána. Az álmomnak egy fura változata is elő szokott jönni, mégpedig az a szituáció, hogy Őbelőle kettő van, nem az hogy egypetéjű ikrek, egyszerűen csak kettő van belőle. Vagy tök egyformák, vagy az egyik éppenséggel sötéthajú, de Ő az. És míg az egyikőjükkel vagyok, remekül érzem magam, boldog vagyok, szerelmes, de valahogy eszembe jut a másik, aki ugyanő, de mégis egy másik személy, és találkozom is vele, és ugyanazzal a szerelemmel lángolok iránta is, és fantasztikusan érzem magam vele. Egyszer azt is megkérdeztem tőle álmomban, hogy nem zavarja-e, hogy itt van Ő a szobámban.. De végülis bemutattam őket egymásnak, kissé komoran viselkedtek, de nem volt vész.. Szal hármasban voltunk... Igen, ez már kicsit inkább nem blogba való...  

Mindegy.

Iskola-bulival, koncertekkel terelem el a figyelmem róla. Természetesen nélküle, hogy máshogy. És Drizzt történetével... Várom már a fejleményeket.

Cigiszagú a hajam. Nem én voltam. De majdnem. Csak hát mit gondolnának rólam az osztálytársaim... Elkerültem a magyarázkodást.