Metalfest.
Mekkora hangulat! Ez volt a legkirályabb fesztivál amin voltam! Kitűnő zenék, jó arcok, feeling a köbön. Még a lecsengési szakaszt élem, pedig már utolsó utáni nap van, de sokminden volt, ami még ma történt. Próbálok közben megörökíteni pár értelmes beszólást, amit nem lenne érdemes az enyészetre hagyni xD
Sátorozás fless volt, eleinte a merevítők nélkül, de aztán azzal együtt, elázott sátorvászonnal, yeah! Ekkorra már megtekintettem az Elvenking koncertjét, ahol beálltam az első sorba. Ez így délután nem is volt egy nehezen kivitelezhető dolog. Vicces szemezni a zenészekkel! Utána kis pihi, illetve szocializálódás a sátorhelynél, ahova kiteregettem az alkatrészeket, hátha lesz elegendő helyem a batár nagy hodály felhúzására. Továbbá drukkoltak nekem a srácok, hogy megérkezzen az alkatrész-csomag.
Kíváncsian vártam az Eluveitiét, pont olyan jóféleséget kaptam, mint amilyenre számítottam. Sőt, még jobbat. Nem ismertem a számaikat, de ha ellenkezőleg lett volna, atombulizás lett volna, mint Finntrollnál, amiről majd később. Épphogy csak levonultak a zenészek a színpadról, elszürkült eget látok, és pánikszerű rohangászást a hirtelen leszakadó eső miatt. Én is rohantam fel a kiterített sátorvásznak miatt, amely rohamhoz csatlakozott Balázs is útközben, a hiányzó alkatrészekkel. Meg kellett várnunk, míg eláll, de aztán azon hirtelenjében felhúztuk a kérót, sárosan, csapadékosan, a lényeg az volt, hogy álljon, mire jön még egy ilyen roham. Sokadszori próbálkozásra, 3-an 4-en összedobtuk (jelzem szétszedni egyedül szedtem), berendeztük, elütöttük az időt, gyönyörködtem ebben a remek társaságban, ami összeverődött. Erdőben voltunk, hisz hol máshol, csak így a trú! Úton útfélen üvöltések, hörgések, teljesen otthonosan éreztem magam. Ennyi szemrevaló nagyhajú szakállas metálos úriembert rég láttam egy rakáson!
Jelentősen fogyott a vbk és a sör, estére felfokozódott a hangulat, és megnövekedett a sármennyiség, amit a bakancsunkkal pépes állagúra változtattunk nagyon hamar, holtláppá változtatva az azelőtt járható utakat. Betekintettünk Deathstars-ra, ahol meg is talált Dóri. Sajna utána már nem találtam meg, a következő napokban. A koncert állat volt, bár énekelhetett volna még szebben az énekes, még jobban kihasználva az öblös, dark hangszínét. De a basszeros nyurga uruk-hai ork volt a kedvencem. A piros-fekete rasztái, és a rikácsoló vokáljai miatt tökéletes volt az összhatás. Az átvezető szövegek nem voltak olyan szimpatikusak, de ez mondjuk bele is illett az image-ükbe. Viszont keveseltem a diszkós, technós alájátszásokat, ezt a hiányt a másnapi Dope Stars INC pótolta az életemben.
A nagyszínpados koncertek közben ki-kijárkáltunk sörért, borért, még a fesztiválon kívülre is, hogy megigyuk az elásott szajrét. Versenyszerűen űzött sport volt a táborba való alkoholcsempészés, ami sok százalékos sikerrel történt. Király! Tesco-s vbk, megadta az alaphangulatot.
Megtekintettem a Lamb of God produkcióját, ami igencsak profin hangzott. Koncert után simán kijöttek a szakállas gitárosok a fesztiválozók területére (mivel ott állt a kisbusz számukra), bár nem igen voltak hajlandóak spanolni, csak azért mégis, jó látvány volt, hogy ott mászkálnak az amerikai fazonok, akik az előbb gitározták le a hajunkat. Rákészültem utána Sonatára, de kicsit kevesebb volt ez, mint amire számítottam. Mennyiségileg is, mint fő attrakció, keveslettem a dalok mennyiségét, az énekhang és egyéb jóságok maximális kihasználását. De azért tetszett, legközelebb is megtekintendő. Utána nem tudom mi volt, ivás, marháskodás, sárdagonyázás, üvöltözés az erdőben. Fázás este a sátorban. Hiába volt rajtam 2 nadrág, meg 2 fölső, édeskevés volt, elillant a testhőm a légkörbe, és nagyon nem tartott melegen a hálózsákom. Meg lehet, hogy az alul nyirkosan hagyott sátorbelső sem éppen sugárzott meleget.. Reggel hála a jó égnek jó meleg napsütést kaptunk, meg is száradt az előző nap szétázott Iced Earth pulcsim, meg a sátor nagy része. Megkezdődött a szombat reggeli májkrém madness. Mondjuk én éppenséggel zsömlét toltam tesco vajkrémmel és párizsival. A nap első nagyszínpados produkciója a Vale of Tears volt, jól megnéztem, meghallgattam. Jól tolták! Aztán az elkövetkezendő zenekarokból legközelebb a Dalriada érdekelt, amire már Marci is megérkezett. Pozitív csalódás volt nekem ez a zenekar, az tetszett a legjobban, ahogy Laura hörgött :p Marcit elszállásoltam valamiféleképpen, estére adtunk a sátorszobájának valamilyen formát, mert eleinte eléggé csálé volt.. Sajnos a Brainstorm nevű zenekar neve rossz ómen volt, hisz ránk szakadt megint az ég. Éppenséggel nem agyak hullottak. A kérónk előterében ültünk a szoci gyereküdülő tartozékaként szolgáló padon, és vártuk, hogy elvonuljon az istencsapása. Nagyon esett, és nagyon átvonult a fejünk felett egy eszeveszett dörgő-villámló fergeteg. Volt, ami nagyon közel csapott le, pár száz méterre tőlünk, a dörgés és a villámlás közti másodperc-különbség alapján számoltunk. Még jó, hogy a Finntroll kezdetéig elállt, viszont Dzsízösz sráchaver nagyon szétcsapta magát, befetrengett a tűzrakóhelyre, összesározta a seggét, vállalhatatlan állapotba került xD De a haverjai ráadták a pulóvert, és hozták magukkal a koncertre. Utólag tudta meg, hogy ő be lett oda rángatva, és nem értette, hogy lehetséges, hogy ő Finntrollon pogózott.
Ez a zenekar valami zseniális. Tökéletes pozitív csalódás: a zene mindig is tetszett, de hogy még látványra is jók, azt nem gondoltam volna :o A Trollhammaren videoklip után én úgy raktároztam el őket az agyamba, mint ronda finn trollok, de egyszer csak bejönnek, és kiderül, hogy ezek ADONISZOK bazzeg! (közben rájöttem, hogy valszeg a klipben még az előző énekes van, a gitáros pl már akkor is Adonisz volt...) És mekkora bulit csaptak, ezen pogóztam és ugráltam legtöbbet, és még üvöltöttem és hörögtem is xD De csak a Trollhammaren refrénjét, ezt az egy szót xD Ez a szám még a Mamának is tetszik :) Azt mondta rá, mikor átküldtem neki: ’Mi ez? De jó! Írül van?’
Nekem egy ilyen feszt elég, hogy megváltoztassam a céljaim, és folkmetált szándékozzak az elkövetkezendőkben játszani xD
Közbevetőleges sörözés és szocializálódás után megtekintettem a Sabatont, és a Hammerfall-t. Sabatont már hallottam, szigeten Iced Earth előtt. Akkor is nagyon tetszett, feelinges heavy-metal muzsika, eszeveszett jó vokálozással. Ugyanennyire fasza volt a Hammerfall, minden tiszteletem az övék, nagyon jó koncertet csináltak! Ez a szombat este hosszabbra nyúlt, mint az előző, nem is tudom, hogyan végződött. Ja de! Dope Starssal, különleges meglepetés volt ez számomra, ahogy összehozták az elektro-indusztriált a punkos metalkodással. Utána alvás, két nadrág, 2 fölső + 2 pulóver, mégsem stimmelt a hőmérséklet.. Vasárnap reggel nem volt olyan kellemes meleg napsütés, mint szombat reggel, ezért nem is nagyon melengette meg a vesémet, viszont annál tovább tudtam aludni, kb negyed 11-ig. Szombaton fél 9-kor kizavart a szauna-szerű légkör. Utolsó nap nem kaptunk esőt, szerencsére, így kissé megszilárdult a dagonya, legalábbis az általános járható felületeken. Ami mocsárrá változott első nap, az úgy is maradt.
Végig camping sajtot, zsömlét, meg ilyesmit (illetve semmit) fogyasztottam, amit tökéletesen kísért a vbk, illetve a kommersz vodkával, vagy rummal dúsított Meggy Márka. Utóbbi tök jó, rumosmeggy, ezt majd lehet bepróbálom következő alkalommal, amikor ivászat készülődik.
Vasárnapi első zenei tapasztalata a Leaves’ Eyes volt, nagyon kellemes, szoprán néniéneklős muzsika, és meglepetésként ért, hogy egy Within Temptation nótát is játszottak, pont olyan jól, ahogy kell, nagyon korrekt volt. Az Arkonát végiglötyögtem, remek orosz folkos néniéneklős-nénihörgős rókabundás metal :) Király! Kár, hogy nem élőben nyomták a szintit, meg a folkos hangszeres betéteket. Kaptam sört, de nagyon nem csúszott.. :p minden más igen. És nem hitték el, hogy bajnoki pálinkaivó képességeim vannak >:( Meglátják, majd bizonyítok én még xD
A Varg-ra éppen csak hogy benéztem, Uruk-hai stílusú öltözet, festés, és egy-egy égő fáklya a színpadon. Feeling! Többnyire megint az ivászat és szocializálódás töltötte ki az időt, mire jött Korpiklaani. Az erdei törzs emberei remek bulit csaptak, és nagyon élvezték maguk is, meghatotta őket a magyar közönség lelkesedése. (Kár, hogy állítólag emberileg beképzeltek.) És tényleg, úgy érzem, nagyon jó közönség voltunk. A sátor elejétől a végéig mindenki üvöltött és tapsolt a számok után, kántáltuk a zenekar nevét, nem csak visszahíváskor, nagyon nagy összetartás volt. Ez engem is igen meghat. Meg hát, ahol ilyen hörgős énekstílusban tolják a zenét, a közönség is hörögve éljenez xD Ez annyira tetszik :D:D Annyira jól éreztem magam, és rosszul esett hazaköltözni, akármennyire is igénytelen, saras, csapzott, rosszulalvós volt a fesztivál.
Este még egy jókis Amon Amarth belefért. Ez is pozitív csalódás volt, élőben veszett jók! Ez a szakállasmetal, ez valami nagyon bejövős :D Kár, hogy pont a közepén találta ki Balázs, hogy ő most hazamegy, mondjam meg, mit vigyen a közös teherből. Már mondtam volna, hogy vigye az egész sátrat, én meg addig beköltözöm valakihez erre az egy estére.. xD De eléggé sietett, és még így is túl kevés cuccot tukmáltam rá, és ráadásul nekem kellett egyedül lebontani a hodályt, sárral, mindennel együtt, még összegöngyölni se voltam hajlandó rendesen.. No tehát még visszaértem Amon Amarth végére. Egy számot ismertem tőlük korábban, azt hagyták a végére. Jó súlyos muzsika, legközelebb is megtekinteni való! Azt is sajnálom, mint utólag kiderült, hogy nem sok közük van a Tolkien-i világhoz, csupán jól hangzott, hogy a Végzet Hegyének sinda nyelvű változatát használják nevükként.
Még este tettünk egy sétát a szabadidőközpont fentebbi szakaszaiban, bár eredetileg a Rock Csarnok volt a cél. Útközben találtunk egy 14 évesnek kinéző, önmagát groupie-nak mondó szőkét az út szélén leharcoltan, kissé furának találtam a szituációt. De hát ez biztos így megy. Ja és Émon Ámárt-nak mondta a zenekar nevét. xD Volt egy, az előzőknél egy fokkal jobb éjszakám. Hajnal 5-kor már nem bírtam, nagyon kellett pisilni, és mikor visszajöttem, visszaalvás helyett szétkaptam a sátrat, 8-ra meg is voltam mindennel, nem nagyon siettem el. Belefért még a reggeli és a fogmosás is. 8-tól 10-ig csak néztem, ahogy mások pakolnak, meg röhögtem rajtuk, és utazótársaimmal, akikkel jöttem, együtt hagytuk el a tábort. Szomorkásan (én legalábbis), és dühösen, mert a sátor meg a cucc olyan kibaxott nehéz volt, hogy a végsebességem 2.5 km/h-nál tetőzött. A bakancsom kinézete, és a sátram lehetetlenül nagy, gyűrött terjedelme a vállalhatatlanság határát súrolta, összhatásom szempontjából. Lehet, hogy beszedtem egy baloldali mandulagyulladást is, legalábbis néha érzem, hogy nem jó..
És most álljon itt néhány örök érvényű mondat, párbeszéd:
Transszexuális „hölgy” Gergőhöz:
- Van egy szál cigid?
- Nincs.
- És szeretnél minőségi szexet?
Továbbá: „Ilyen korban, vadidegen fickó sátrában aludni, nem illik!” (a tevékenység tetszőlegesen behelyettesíthető bármire)
