Jut eszembe, elmúlt a lépcsőparám! (kopp-kopp) Anno ezt az alkoholizálásra fogtam, és nem voltam hajlandó sörözni-borozni, s a lépcsőparámmal magyaráztam. Amit elég nehezen fogtak fel az emberek :D De aztán most az ősz második felében nem foglalkoztam ezzel, visszatértem a normális bulizós kerékvágásba, és láss csodát, mostanában elég jóban vagyok a lépcsőkkel :D Persze a többi következményről nem beszélek, sajnos rossz dolgok... naaagyon rossz dolgok. Akik ott voltak, tudják, illetve akiknek elmesélték, és akiknek én elmeséltem :D
Nem nagyon írogatok mostanában álmokat, és ez részben azért van, mert nagyon sok már benne az olyan részlet, ami nem annyira tűri a pixeleket :D De most elővettem egyet december elejéről, íme:
Egy olyat álmodtam, hogy egy messzi (külföldi) bentlakásos iskolába költöztem, ahol all-you-can-eat volt a kajáltatás. Biciklivel költöztem oda, vittünk anyukámmal 1-1 macskát is, vagy lehet, hogy csak akartunk... Este nagy buli volt, koncert, valami Ráday v. Dürer szerű helyen, de inkább Ráday. Előtte még söröztünk-boroztunk, s nekem undorom volt a sörtől, de terveztem, hogy veszek mást. Egy füstös kocsmaszerűben alapoztunk, ahol volt egy kedves srác. Nem volt túl magas, szőrös, szőke hosszúhajú, elég maciszerű, mintha csak a B. lenne, vagy hasonló. Tehát vicces fazon is. Jól eldumáltunk, közel ültünk, még talán flörtöltem is vele, de akkor meg pláne, mikor magamhoz húztam, hogy "Jaj de jó szúrós a szakállad". És ő ennek örült, a nyakamat puszilta vele, és közbe azt mondogatta, hogy "jaj, te..", ilyen vicceskedve, hogy milyen kéjenc vagyok. Hát nekem ez nagyon bejött, még jó, hogy hangokat nem adtam hozzá. Tovább is fejlődhetett volna előnyösen a szituáció, de hirtelen megváltozott a környezet. A hatalmas Ráday csarnokban voltam, és ő nem volt már ott. Csak L. meg a citromos söröm, ami átlátszó volt, nulla sörízzel. Az előadást untam, a művészek hisztijét is, és a lovagomat kerestem, hogy a karjaiba vessem magam. Sokáig húzódott a dolog, kellemetlen volt és vontatott. Csak az előadás összeomlása után találtam meg őt, és egy dupla nejlonzacskónyi üveges sörrel-borral, nevetgélve elsétáltunk a helyszínről.
Ezt most kicenzúráztam amúgy.
