Ejj, micsoda jóféle Paganfestnek lehettem részese!
Megint pont időben érkeztem, épphogy beadtam a ruhatárba a cuccaimat, váltottam néhány szót Vivivel, és meglátogattam a női szakaszt, már kezdett is a Kivimetsan Druidi, legalábbis már bejátszották az intro-t. Pont ütem 1-re értem be középre-előre, ahonnan az előzenekarokat szoktam figyelni. Nagyon jól zúztak, iszonyatosan tetszett a szerelésük, meg az énekesnő hajviselete. Játszottáka klipes nótát, amit először hallottam tőlük, ütős volt élőben. Minden tiszteletem az övék! De nem tudom mi volt velem, a bulijuk után az egész zenekar odasereglett a merchandiser pulthoz, és egyiket sem volt merszem megszólítani, hogy gratuláljak, pedig nem néztek morcosan. Mellesleg az este alatt egyetlen további zenésszel sem pacsiztam.
Kis idő múlva kezdett az Arafel, meglepődtem az énekes kinézetén, tudván hogy izraeli vonatkozású a csapat. Egy magas elf-srác, világítószőke hajzattal és szakállal, de a mozgása és a hangja trollos jelleget adott neki inkább. Ők is nagyon jó bulit csaptak, sőt, még jobbat, mint amire számítottam. Viszont a hegedűs p*na nagyon antipatikus volt, nemtudom, egyszerűen irritált. Motherfucker-ezett, tehát bunkó volt, és még ronda is volt, nálam ez betette a kaput :D Ettől függetlenül jól játszott, már amennyit hallottam belőle, az jó volt. A számaikat nem ismertem fel, pedig képeztem magam Arafel-ből rendesen korábban :P Lehet nem játszottak olyan "slágeres" számokat, fene tudja. Eközben már iszogattam a fél literes fröccsömet, ami drágább volt mint ugyanennyi sör. Pfff.
Jött végre a drágaságos Varg. Timo nagyon fura így raszta nélkül, teljesen elveszett az uruk-hai fless. :P Philip közölte, hogy itt Pesten csináltatták meg a bandatetkójukat, ami azért elég hízelgő. :) Még fenn volt a karján a fólia, ami aztán egy szám alatt lecsúszott róla, le is szaggatta. Tolták a jóféle ismert számaikat, Blutdienst, Viel Feind viel Ehr stb, remekül ellötyögtem rajtuk. Nagyon jó volt őket újra látni. Hiányoltam a fáklyákat a színpad elejéről, de így is tökéletes volt az összhatás, mert a srácok remekül zenéltek. Silvestert most volt először alkalmam jobban megfigyelni zenélés közben, elképesztő horizontális propellerheadbangelést művelt a dobszerkó mögött, mosolyogtam rajta rendesen :D Imádom őket! Silvesterhez odamehettem volna, jópárszor elment előttem a nézőtéren, meg a végén Vivit is ott boldogította. De igazából lefotózkodni lett volna jó vele, arra meg nem volt eszközöm.
Időközben fogyogatott a fröccsöm, Bencével is megtaláltuk egymást, dumáltunk, interjút is készítettek velünk xD
Nagy várakozással néztem a Moonsorrow koncert elébe, nagyon kíváncsi voltam, hogy szólnak élőben. Minden reményemet beváltották, pont olyan epic volt, mint amilyennek lennie kellett. Elszállós, atmoszférikus, és eközben kemény, elemi, sodró erejű. Hangulatok egymásutánja - s ha jobban meggondolom, nevezhetném progresszív folknak is. :P A fellépőszerkó (félpucér test, fejről lecsorgó művér) abszolút tízpontos volt. Nagyon szívesen elhallgatnám őket legközelebb hosszadalmasabban is. Utánuk az Unleashed lépett színpadra, és elszállt a hajunk a feszes riffektől és nagyon megmondós szövegektől. Utóbbi kicsit kevéssé ragadott meg, már az előtte való zenehallgatási szakaszomban is, de a gitározás teljesen korrekt. És az benne a legjobb, hogy ennyire változatos jellegű számokat raknak össze, rengetegféle zenéből, stílusból inspirálódnak. Néhol In Flames-es, néhol Soilwork-ös, egyébként meg heavy és deathmetal-os, kőkemény témákat hoznak, fene se gondolta volna. Az énekes fazont pont ilyennek képzeltem a hangja alapján.
A Korpiklaani koncertet kételkedve vártam, hisz az októberi bulijukról kissé csalódottan távoztam. Vajon most mit alkotnak? De miután felpakolták a paganos erdős díszletet, és eljátszottak 1-2 dalt, hallatszott, hogy most igenis összeszedettek, precízek, és odateszik magukat. A hegedűs is józan volt :) Kaptunk új albumos nótákat is, többek közt a Tequila-t, amiben nagyon tetszik a dobolás, azzal a leeresztett sodronyú pergővel kiegészítve. Nem maradt ki az őskedvencem, a Wooden Pints sem, így nekem már tökéletes is lett volna a buli. De még játszottak és játszottak, kiválóan szólt minden, kárpótoltak a legutóbbi gyenge koncertért, ahol még a technika ördöge is keresztbetett. Végig remekül éreztem magam, kicsit meg is mozdultam a végén :P (Ha már itt vagyok... - gondoltam) Megismerkedtem néhány fazonnal, ami rendhagyó az eddigi Wigwamos bulikhoz képes, az én esetemben :P A hazatérésem kicsit hosszadalmasra sikeredett, de reggel fel tudtam kelni, és beértem az első órámra is.
l,,l