Hosszú idő után újra álom

 2013.01.08. 11:32

Most végre azért írom le, hogy mit álmodtam, mert annyira filmszerű volt, és annyira zaklatottan, zihálva ébredtem.
Nem is értem... Pedig három szundit is nyomtam. Lehet, hogy nem szakadt félbe a sztori...? Nem tiszta.

Az előzmények vegyesek voltak. A helyszín egy nagyon közel levő szállás a Rockmaratonhoz, egy falusi ház, ahol közös krumplipucolás után egy nagyon lejtős úton indultunk a fesztiválra, és útközben elhagytam az amúgy is túlzottan lenge felsőmet, ami aztán kényelmetlen érzést okozott.
Utána nem a fesztiválon voltunk, hanem a nagyszüleim házában, vagyis egy hasonlóban. Hasonló társaság volt ott is, éjszaka volt, egy házibuli nagyon utolsó pillanatai, amikor már mindenki lefekvéshez készül. Ott volt a párom, meg a húga is, meg még sokan mások, történtek dolgok, de nem is méltó említésre.
Onnantól volt izgalmas, amikor kezdtem mellékszereplő lenni. A főszereplő Bane volt, ami érdekes, mert még nem is láttam a Batman filmet vele kapcsolatban, csak a 9gag-es mémeket. Szóval hozzáteszem, semmit sem tudok szinte a karakterről.
Az ő élettörténetét kísértem figyelemmel. Egy pozitív személyiség volt, csak olyan munkába, olyan főnökhöz keveredett, ami nagyon is degradáló volt. A barátnőjének mutatta be éppen először az új lakást, amit berendezett kettőjük számára. Speciális ágyakat mutogatott neki, amiket csak a kényelem és a mókás hempergések számára vásárolt, és tele volt velük a ház, ami nagyon nagy kiterjedésű volt. Mindegyik matrac piros vagy fehér színű volt. Az egyikre le is hemperedtek és szerelmetesen beszélgettek. A munkáról is szó volt. A nő a harmincas éveiben járt, rövid, fiús tüsi haja volt. Bane fején egy nagy bohócmaszk szerű fejdísz volt, ami oltalt meredező hajat és kopasz fejet imitált. A fejbőr elölről hátrafele fel volt nyílva egy nagy sávban. Már nem tudtam eldönteni, hogy ez a sajátja, vagy ez is egy filmes trükk, vagy megtévesztés. Arról beszélt a nő, hogy Bane-nek abba kéne hagynia ezt a munkát, mert a főnöke megmérgezi... Ezek szerint valami kísérleteknek vethette alá - én akkor erre következtettem teljesen logikusan.
A következőkben egy raktárépület folyosóin találtam magunkat, és most már én is valós személy voltam, nem csak egy külső megfigyelő. Kiélezett volt a helyzet, mert Bane rosszakaróit elpusztítottuk, már csak két gonosz maradt hátra. Egy kövér és egy vékony öltönyös pacák. Nem tudom eldönteni, hogy melyik jött felém előbb, és melyik miatt ébredtem fel... De azt hiszem, a kövér. Az a konyhakésem volt a kezemben, amit leggyakrabban használok kajakészítéshez, fekete műanyag nyelű, legélesebb. Előttem termett a pasas, én belemártottam a terebélyes hasába a kés pengéjének egyharmadát. Ekkor már Bane és a barátnője is rohantak felém, és azt kiáltozták, hogy ne szúrjam le, itt a méreg, ezt kell lenyeletnem vele. Egy kis gyógyszertári fehér szemcseppentős flaskából nyomtam a szájába az anyagot. De valahogy már annyira dőltünk elfele a dulakodás közben, hogy a gravitáció a cseppek ellen dolgozott, és kevés jutott a torkába. Csomó csepp a késem pengéjére hullott, de belekentem a szájába, meg fújtam is a cseppeket, hogy a helyükre essenek. Ez volt a hatásos módszer, mert a pasas kidőlt. Volt még egy támadóm, de szerintem ez volt az utolsó, csak nem értem, miért tűnt el utána a két segítőm. Egy szikár, barna öltönyös csávó, borzos sötét hajjal. Igen, talán ő volt az első támadóm... Beugrott, hogy őt először egy tízes jegytömbbel próbáltam megtámadni. Az összekapcsolt résszel próbáltam bántalmazni, hátha feltéphetem vele a nyaki ütőerét. Sajnos nem sikerült. Akkor került elő valahogyan a késem. Nem csoda, hogy nem sikerült jegytömbbel bántani, hiszen a kés sem fogott rajta. Ezt akkor realizáltam, amikor elvágtam a torkát. Vagyis vágtam volna, mert nem ejtett rajta sérülést, mintha valami nagyon kemény gumiból, vagy műanyagból lenne a bőre. Iszonyatosan bepánikoltam, de tovább gyilkoltam, ahol értem. Próbáltam keresztülszúrni a nyakát, de rugalmasan visszaverte a kés pengéjének támadását. Bele tudtam mélyeszteni a nyakának bőrébe, de a penge képtelen volt átlyukasztani. Pedig nagyon erősen döftem, rángattam, nyúlt a bőr mindenhova, húztam magam felé is, rásegítettem másik kézzel, de csak saját magamat sebeztem meg. Nem tudom, vele hogy végeztem, talán ekkor jöttek Bane-ék és ők ártalmatlanították... De elképesztően fel voltam zaklatva, mármint fizikaliag, amikor fölébredtem, nagyon megviselt voltam, ziháltam, remegtem, adrenalin meg minden.

A bejegyzés trackback címe:

https://nefrediel.blog.hu/api/trackback/id/tr146145357

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása