Elegem van már. Pedig igazából kb 3 hónapja most erőltettem meg magam először... Na mindegy. Attól még elegem van. És a nyomtató is szórakozik velem. Meg az office. És éjjel 1 óra van. És holnap rettenetesen (kurvára) nincs kedvem bemenni az első 4 órámra. Azt se tudom milyen jegyet kapok abból a tantárgyból. Vagy hogy hogy lett értékelve a munkám. Vagy hogy le kellett-e már adni. Na igen, be kéne járni órára.
Full megfordult a véleményem szeptember óta. Mindegy.
Aludni akarok. Sokat. De nem szabad.
Átpártolok BKV-ról Volánra. Jee.
Bonsai-mester leszek, csak élje túl ez a példány... Onnantól nincs megállás, új hobbi rulz.
Elbasztam a szombatot. Most hiányzik ő. Legközelebb duplán, sőt triplán foglalkozok vele. Meg egyéb. Amit pótolni kell.
Végre úsztam kb fél év után. De még mindig rozsdásnak érzem magam, talán azért, mert nem úsztam, hanem csak úszkáltam.
Tegnap meg mellkasi szorítás... Van ilyen néha, de max fél perces, és szúrósabb. Ez egész estés volt, tompább, de aggasztóbb. Volt ilyen kb 2 éve is. Akkor EKG-ra is beutaltak, aztán leszartam az egészet. Aztán nézek hogy 20 évesen már szívgyógyszer kell majd szednem. Ja már csak kb 20 nap. Már annyi se.
Hülyeség. Két évtizedet leéltem, jön a harmadik, atyaúristen. :S
Na jó már rám fér az alvás. A nyelvem is fáj. Nem az írástól, csak úgy. Alszom inkább. Az jó.